A Kormány által bejelentett fizetési moratórium biztosítja a hiteladósok számára azt a lehetőséget, hogy hitelszerződésből, kölcsönszerződésből és pénzügyi lízingszerződésből eredő tőkefizetési, kamatfizetési, és díjfizetési kötelezettségeik teljesítésére átmenetileg fizetési haladékot kapjanak. Tehát nem kerül sor a tartozások elengedésére sem a tőketartozás, sem a kamattartozás, sem a díjtartozás tekintetében. A moratórium alatt meg nem fizetett tőke-, kamat- és díjtartozást a moratórium végét követően a futamidő meghosszabbítása mellett köteles az adós megfizetni.
A kormányrendeletek szerint nem minősül hiteladósnak az állam, az önkormányzat és – a pénzügyi vállalkozások és a befektetési alapok kivételével – a Magyar Nemzeti Bankról szóló CXXXVII. törvény 39. §-a szerinti törvények hatálya alá tartozó intézmények, azaz a bankok, befektetési vállalkozások, biztosítók és egyéb pénzügyi ágazatbeli szervezetek. Tehát kizárólag ezen személyek számára nincs lehetőség a fizetési moratórium igénybevételére. Mindenki más, így a természetes személyek (fogyasztók) és az előzőekben fel nem sorolt egyéb személyek (vállalkozások függetlenül a társasági formától, mérettől) egyaránt élhetnek fizetési moratóriummal.
Fontos hangsúlyozni, hogy a fizetési moratórium egy lehetőség, Ön nem köteles azzal élni. Amennyiben tehát úgy ítéli meg, hogy pénzügyi helyzete ezt lehetővé teszi, vagy el szeretné kerülni a fizetési moratórium igénybevételével járó következményeket (lásd: 7. kérdés), természetesen nincs akadálya annak, hogy folytassa a törlesztést.
A fizetési moratórium kezdetét és végét a fizetési moratóriumról rendelkező kormányrendeletek határozzák meg. Eszerint a fizetési moratórium kezdete 2020. március 19. A fizetési moratórium 2020. december 31-ig tart, de annak időpontját a jövőben a Kormány rendeletével meghosszabbíthatja. Tehát a fizetési moratórium igénybevételének lehetősége attól függetlenül beáll, hogy a hitelnyújtó erről értesítette volna Önt bármilyen formában, például levélben vagy a netbanki felületen.
Pénzügyi intézmények által nyújtott hitelek
A kormányrendeletek e tekintetben általános szabályként azt rögzítik, hogy a fizetési moratórium azon hitelszerződéseket, kölcsönszerződéseket és pénzügyi lízingszerződéseket érinti, amelyek tekintetében 2020. március 18. napján 24 órakor már fennállt a szerződés és addig bezárólag sor került a folyósításra. Így hitel-, kölcsön és lízingszerződésekre vonatkozik a fizetési moratórium. Ez magában foglalja a magánszemélyek és vállalatok által bankoktól, pénzügyi vállalkozásoktól felvett bármely hitelszerződést, kölcsönszerződést és pénzügyi lízingszerződést: lakossági jelzáloghiteleket és ingatlan-lízingeket, gépjárműhiteleket és gépjárműlízingeket, személyi kölcsönöket, áruhiteleket, hitelkártya-szerződésekhez kapcsolódó hiteleket, fizetési számlához kapcsolódó hiteleket, értékpapír fedezete mellett nyújtott hiteleket, az állami támogatással folyósított hiteleket, diákhiteleket, valamint a vállalati forgóeszközhiteleket, beruházási hiteleket, projekthiteleket, folyószámla-hiteleket.
A fizetési moratórium további esetei
Emellett a fizetési moratórium vonatkozik a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek vételárrészlet-fizetési és bérletidíj-fizetési kötelezettségére is. E tekintetben a kormányrendeletek rögzítik, hogy a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. 2020. december 31-ig a bérleti díj meg nem fizetése miatt nem élhet a felmondás jogával.
A fizetési moratórium kiterjed továbbá a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvényben meghatározott eljárások alatt álló adósokra, valamint az adós hiteltörlesztési kötelezettségeiért helytállni köteles személyekre is. Ez esetben a fizetési haladék kiterjed a főhitelező részére fizetendő minimális törlesztőrészlet megfizetésére, a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodásban, bírósági adósságrendezési egyezségben, valamint a bírósági adósságtörlesztési végzésben megállapításra kerülő vagy megállapított, az előzőekben meghatározott pénzügyi intézmények által nyújtott hitelekből eredő fizetési kötelezettségek teljesítésére is, azonban csak a március 19-e után esedékessé váló törlesztési részletekre vonatkozóan.
Nem utolsó sorban a munkáltatói kölcsönökre is kiterjed a moratórium hatálya.
Igen, a kormányrendeletek biztosítják ennek lehetőségét. Bár a moratóriumba belépés Önnek a Kormány rendeleteiben foglalt előírások alapján nem jelenthet hátrányt, amennyiben pénzügyi helyzete lehetővé teszi, megfontolandó, hogy a törlesztést is folytassa. Ebben az esetben az Ön szerződését érintően nem következik be semmilyen változás, így elkerülhető a fizetési moratórium időszaka alatt a törlesztőrészletek, kamatok és díjak felhalmozódása, a futamidő meghosszabbodása e felhalmozódott költségek visszafizetése érdekében, és a szerződést biztosító kötelezettségek (pl. kezességvállalás, garancia) is az eredeti ütemezés szerint szűnnek meg. A törlesztés folytatására vonatkozó szándékát azonban jeleznie kell az Önnel szerződő pénzintézet felé (lásd: 10. kérdés).
A kérdés eldöntéséhez tisztában kell lennie aktuális és a következő hónapokban várható pénzügyi helyzetével. Számot kell vetnie egyrészt azzal, hogy mekkora megtakarítással rendelkezik, ehhez mennyire könnyen tud hozzáférni, a közeljövőben milyen összegben fognak felmerülni elkerülhetetlen kiadások (pl. lakásbérleti díj, rezsi költségek, szükséges javítások). Másrészt el kell gondolkodnia azon, hogy mennyire stabil a jövedelmi helyzete, azt befolyásolhatják-e a gazdasági körülményekben hirtelen beállt változások. Szükséges azzal is tisztában lennie, hogy milyen következményekkel jár a fizetési moratórium igénybevétele (lásd: 7. kérdés).
Mindezek ismeretében mérlegelnie kell, hogy inkább tovább törleszti hitelét a futamidő változatlansága mellett vagy a törlesztésre fordítani tervezett összegeket elkölti olyan szükséges kiadásokra, amelyeket más módon nem tudna finanszírozni, esetleg megtakarításként félrerakja arra az esetre, ha élethelyzetében jelentős változások következnek be. Ne feledje: ha a törlesztésre szánt összegeket megtakarításként félrerakja, azonban mégsem kell ezt az összeget várt vagy váratlan kiadásokra fordítania, akkor azt később, akár a fizetési moratórium időszakát követően is hitelének előtörlesztésére, végtörlesztésére fordíthatja, amivel akár hamarabb visszafizetheti hitelét.
Semmit. A kormányrendeletek rögzítik, hogy az adósok 2020. március 19-ével fizetési haladékot kapnak tőkefizetési, kamatfizetési és díjfizetései kötelezettségeik teljesítésére és az érintett szerződések a kormányrendeletek szerint módosulnak. Tehát a fizetési moratórium automatikusan fennáll az adós erre vonatkozó jelzésétől függetlenül.
Fontos megemlíteni, hogy ha nem él a fizetési moratórium lehetőségével (lásd: 10. kérdés) és folytatja a törlesztést, abban az esetben is élhet utólag a fizetési moratórium lehetőségével a fizetési moratórium ideje alatt. Azonban ebben az esetben is a fizetési moratórium végéig tart a törlesztések elhalasztásának lehetősége.
Önmagában a fizetési moratórium igénybevétele kapcsán az ügyfélnek nem merül fel költsége. Amennyiben a fizetési moratóriummal érintett szerződés közjegyzői okiratba volt foglalva, a szerződés módosítás közjegyzői okiratba foglalásával kapcsolatban sem merül fel közjegyzői díj, mivel a kormányrendeletek rögzítik, hogy a fizetési moratórium okán felmerülő módosítások a korábbi közjegyzői okirat vonatkozó tartalmát felülírják. A babaváró kölcsönök esetén az állami garancia okán felmerülő kezességvállalási díj a fizetési moratórium időszakára elengedésre kerül, így annak költsége sem merül fel.
A fizetési moratórium időszaka alatt is merülnek azonban fel költségek, melyeket később meg kell fizetni: a tartozás ezen időszak alatt is kamatozik, díjfizetési kötelezettség merülhet fel a szerződéses kötelezettségek teljesítése kapcsán. Ezek nem kerülnek elengedésre, a fizetési moratóriumot követően kell majd azokat az ügyfélnek megfizetnie.
A kormányrendeletek rögzítik, hogy a fizetési moratóriumot követően fizetendő törlesztőrészletek összege az eredeti szerződés szerinti törlesztőrészletek összegét nem haladhatja meg. Azt, hogy a fizetési moratórium időszaka alatt meg nem fizetett törlesztőrészletek, díjak, valamint a moratórium időtartamára járó kamat megfizetése a törlesztőrészletek emelkedése nélkül valósulhasson meg, a futamidő hosszabbításával valósítható meg. Másfelől a szerződést biztosító kötelezettségek (pl. a kezességvállalás, garancia) időtartama is meghosszabbodik (lásd: 11. kérdés).
Fontos megjegyezni, hogy a fizetési moratórium ideje alatt felhalmozódott kamatot, díjakat a hitelnyújtók nem tőkésíthetik, azaz a szerződés szerinti tőketartozás összegét a fizetési moratórium végét követően nem emelhetik meg ennek összegével. Ez tehát azt jelenti, hogy a szerződés szerinti kamatot az adós a szerződés szerinti tőketartozás után fizeti továbbra is, abba nem épülnek bele a fizetési moratórium alatt meg nem fizetett kamatok, díjak (nem kerül sor kamatos kamat fizetésére).
Emellett késedelmi kamatot a hitelnyújtók főszabály szerint nem számolhatnak fel a moratórium időtartamára (lásd: 16. kérdés)
Szerződése eredeti futamideje meghosszabbodik a szerződésben rögzített összegű törlesztőrészletek megemelkedése nélkül. A kormányrendeletek rögzítik, hogy a fizetési moratóriumot követően fizetendő törlesztőrészletek összege az eredeti szerződés szerinti törlesztőrészletek összegét nem haladhatja meg. Azt, hogy a fizetési moratórium időszaka alatt meg nem fizetett törlesztőrészletek, díjak, valamint a moratórium időtartamára járó kamat megfizetése a törlesztőrészletek emelkedése nélkül valósulhasson meg, a futamidő hosszabbításával valósítható meg.
Ez természetesen továbbra sem zárja ki annak a lehetőségét, hogy bármikor éljen az előtörlesztés lehetőségével. Amennyiben tartozását vagy annak egy részét előtörlesztés keretében fizeti meg, az a hátralévő futamidő rövidülésével járhat vagy alacsonyabb törlesztőrészleteket eredményezhet. Felhívjuk azonban figyelmét, hogy az előtörlesztéskor a hitelnyújtók díjat számíthatnak fel.
Igen. A kormányrendeletek nem tesznek különbséget az egyes adósok között aszerint, hogy teljesítők vagy késedelmesek, minden fennálló (fel nem mondott) szerződéssel rendelkező adós számára egységesen biztosítja a fizetési moratórium lehetőségét. Ez alól kivételt jelentenek a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvényben meghatározott eljárások alatt álló adósok, helytállásért köteles személyek, ugyanis esetükben csak a március 19-e után esedékessé váló törlesztési részletekre vonatkozik a fizetési moratórium.
Erre vonatkozó szándékát be kell jelentenie annál a pénzintézetnél, amellyel azt a hitel- kölcsön- vagy lízingszerződést kötötte, amely tekintetében továbbra is folytatni szeretné a törlesztést. Jelenleg még nem ismertek az arra vonatkozó részletek, hogy hogyan lehet a törlesztési szándékot jelezni a pénzintézetek felé (elegendő a törlesztőrészletek átutalása vagy esetleg kifejezett – pl. netbanki felületen tett – nyilatkozatot vár el a hitelnyújtó), az ezzel kapcsolatos részletek várhatóan a következő napokban kiderülnek.
A kezességvállalás szerződést biztosító kötelezettség. Az ilyen kötelezettségek a fizetési moratóriumnak megfelelően módosulnak. Tehát amennyiben él a fizetési moratórium lehetőségével az ügyfél és meghosszabbodik a futamidő, a szerződést biztosító kötelezettség (pl. kezességvállalás, állam vagy más személyek által vállalt garancia) is meghosszabbodik a futamidő hosszabbodásnak megfelelő időtartammal és a fizetési moratórium alatt felhalmozott kamattartozás megfizetésére is kiterjed.
A fizetési moratórium miatti módosításon túl a hitelnyújtó csak akkor módosíthatja a szerződés egyéb rendelkezéseit, ha erre a szerződés szerint amúgy lehetősége lett volna. Amennyiben nincs ilyen kikötés, úgy egyéb módosításokat csak az Ön beleegyezésével hajthat végre a szerződésen.
A fizetési moratórium csak a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvényben meghatározott eljárások (magáncsőd) alatt álló adósok – végrehajtás felfüggesztésével érintett – hitelszerződéseire vonatkozik, egyebekben a végrehajtás alatt álló szerződésekre nem vonatkozik. A kormányrendeletek alapján a fizetési moratórium csak 2020. március 18. napján 24 órakor fennálló és folyósított hitelszerződéseket, kölcsönszerződéseket és pénzügyi lízingszerződéseket érinti. A felmondott vagy végrehajtás alatt álló szerződések már nem fennálló szerződések, így ezek esetére – az előzőekben foglalt kivétellel – nem vonatkozik a moratórium. Amennyiben végrehajtás keretében az ügyfél jövedelmének (munkabér, nyugdíj) letiltására került sor, arra nem vonatkozik a moratórium. Ugyanakkor az adós kérheti a végrehajtást foganatosító bíróságtól kivételesen a végrehajtás felfüggesztését, ha az adós a járványügyi intézkedésekkel összefüggésben került olyan élethelyzetbe, amely méltányolható körülmény. Az adós kérelméről a bíróság dönt. (57/2020. Korm.rendelet 7.§ (2) bekezdése)
A követeléskezelő felé azért áll fenn tartozás, mert a hitelnyújtó felmondta a szerződést és a követelést eladta a követeléskezelőnek behajtás végett. Tehát az ügyfél hitelnyújtóval kötött szerződése már nem fennálló szerződés, így ezek esetére nem vonatkozik a moratórium.
Nem, a hitelnyújtó nem számíthat fel késedelmi kamatot, „büntetőkamatot” a moratórium miatt. Figyelemmel arra, hogy a fizetési moratórium alapján jogszabály erejénél fogva kap haladékot az ügyfél fizetési kötelezettségeinek teljesítésére, a moratórium időszaka alatt nem tud késedelembe esni. Így a hitelnyújtó nem jogosult sem késedelmi kamatot, sem egyéb olyan fizetési kötelezettséget felszámítani, amely a fizetési kötelezettség nem teljesítéséből származik, nem jogosult tehát a fizetés elmulasztása miatt egyéb hátrányos jogkövetkezményt alkalmazni az ügyféllel szemben.
A kormányrendeletek alapján a zálogjoggal nem biztosított fogyasztói hitelek esetén e hitelek teljes hiteldíj mutatója 2020. december 31-ig nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat + 5%-os értéket. Tehát a maximum nem vonatkozik a jelzáloghitelekre, zálogházi kölcsönökre és az olyan gépjármű hitelekre, melyek esetében a gépjárművet zálogjog terheli, vonatkozik viszont az ingatlan- és gépjármű lízing ügyletekre. Az érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes időtartamára vonatkozóan.
Fontos kiemelni, hogy az alacsonyabb THM csak korlátozott ideig, december 31-ig (vagy a veszélyhelyzet meghosszabbítása esetén a Kormány döntésétől függően későbbi időpontig) érvényes. Ezt követően a hitel díja a banki hirdetményeknek megfelelő mértékre fog emelkedni.